A csereháti perben az Aris Industrie cég - Udvarhely városával szemben - pert nyert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon is. Annak ellenére, hogy a per a legfelsőbb törvényszéken folytatódik, az épületben működő görög katolikus kongregációval közös érdekeket képviselő Aris Industrie cég kéri a táblabíróság ítéletének végrehajtását, azaz a közel 600 millió lejnyi perköltség és ügyvédi, valamint végrehajtási díj kifizetését. Mivel erre nincs pénz Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal és tanács újabb pert indított, hogy ezt most ne kelljen kifizetni, csak a legfelsőbb törvényszék döntése után. - Biró Mihály végrehajtó szerint Szász Jenő polgármester jelölte ki árverésre a betlenfalvi ingatlant, és az értékét is meghatározták 3,5 milliárd lejben. Ebben az épületben jelenleg a Mezőgazdasági Igazgatóság alegysége, a volt polgármester, Ferenczy Ferenc igazgatása alatt lévő állategészségügyi igazgatóság székel. Ha sor kerül az árverésre, akár a bethlenfalviak - egyesületen vagy alapítványon keresztül - is megvehetik. /Bágyi Bencze Jakab: Egy közbirtokossági épület a csereháti per oltárán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
2003. december 9.
Nem esnek a diszkriminációellenes törvény hatálya alá székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítása és kiragasztása körüli incidensek. Ezt az Országos Diszkriminációellenes Tanács állapította meg azt követően, hogy a testület kéttagú bizottsága Maros megyében tájékozódott Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai ügyében. A testületnek a Marosvásárhelyi Táblabíróság főügyésze kijelentette, Fodor Imre védelmére küldte a helyszínre az alpolgármestert kihallgató ügyészt. A testület leszögezte, a belügyminisztériumnak és a főügyésznek is továbbították az ügy dossziéját. Asztalos Csaba, a tanács tagja a Krónika kérésére elmondta, személy szerint egy olyan szövegváltozatot tartott volna a legjobbnak, amelyikben a tanács arról nyilatkozik, hogy nem illetékes az ügy elbírálásában. Okt. 9-én több órán át faggatta a rendőrség és az ügyészség Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és Tőkés Andrást, a Maros megyei polgári mozgalom vezetőjét azért, mert a Székelyföld autonómiáját hirdető plakátokat találtak náluk. Andrássy Árpádot és Márton Lajost plakátolás közben szólították meg a rendőrök, és kísérték be az őrsre. Kihallgatásuk után Dan Petru táblabírósági főügyész az Evenimentul zilei napilapnak azt nyilatkozta, hogy az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják őket. Meghurcoltatásukat az emberjogi szervezetek etnikai alapú diszkriminációnak és a véleményszabadság súlyos megsértésének minősítették. /Gazda Árpád: Fodor Imrét "védte" a vallató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ A testület döntése értelmében nem diszkrimináció, hanem rendőrségi visszaélés történt Maros megyében, az ügyet tehát átadták a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek. Szilágyi Zsolt képviselő az említett határozattal elégedetlen, jogászszakértőkkel kívánják megvizsgálni, s a rendelkezésükre álló 15 nap alatt fellebbeznek, mert úgy érzik, a ODT célja épp az volt, hogy a diszkrimináció vádjából kimosdassák a Maros megyei rendőrséget és ügyészséget, s ez sikerült is. /(s): Nem diszkriminált, hanem visszaélt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2004. február 11.
Február 10-én sajtótájékoztatót tartott Grosu Floare bírónő, a Maros és Hargita megyei ügyekkel foglalkozó marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöknője. Ezúttal román újságírók firtatták, hogy miért nincs kétnyelvű felirat a marosvásárhelyi igazságügyi épületek homlokzatán és az épületben, az irodák, tárgyalótermek ajtaján. Grosu asszony szerint ez csak költségvetési keret kérdése. Egyelőre nincs erre pénz. De arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mennyibe kerülne a kétnyelvűsítés. /(Máthé Éva): Nincs pénz a kétnyelvű táblákra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2004. április 24.
Őrizetbe vették Csibi István csíkszeredai üzletembert és hét feltételezett bűntársát – többségük Csibi cégeinek alkalmazottja – többrendbéli erőszakos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával. A 38 éves Csibi István, hat Hargita megyei cég társtulajdonosa, valamint 13 másik személy ügyében a rendőrség és a marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei folytatnak vizsgálatot emberölési kísérlet, rablás, személyes szabadságtól való megfosztás, közerkölcs elleni vétség és más bűntettek alapos gyanújával. 1999 és 2004 között a tizennégy személy több erőszakos bűncselekményt követett el a Csibi cégeit ért károk behajtása, a cégekkel perben álló személyek megfélemlítése vagy megbüntetése érdekében. /Őrizetbe vették Csibit és társait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2004. május 5.
A marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei vádat emeltek Csibi István csíkszeredai vállalkozó ellen emberölési kísérlet miatt, míg a Tankó Róbert ellen emberölési kísérletben való bűnrészesség miatt indított eljárást megszüntették. Csibi István 2000. nov. 4-én, csíkszeredai cége épületében, Tankó jelenlétében egy baseballütővel támadt Magyari Tiborra, akit megpróbált fejbeverni. A védekező áldozat bal karja eltörött, Magyari 30–35 napos orvosi ellátásra szorult. Csibi ellen más ügyekben is vizsgálat folyik, a vállalkozó, valamint Tankó Róbert és Bartalis Csaba továbbra is előzetes letartóztatásban van. /Bíróság elé állították Csibit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. szeptember 30.
Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2005. március 5.
Marosvásárhelyen a Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea Líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Dorin Florea polgármester és a hivatal jegyzője a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, de erről a tanácsot nem tájékoztatták. Az RMDSZ illetékeseinek „hivatalból” figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. /Mózes Edith: Tátott szájjal? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2005. március 17.
Az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, Andrássy Árpádot, 2004. október elsején felmentették tisztségéből, amelyet négy évre versenyvizsgával nyert el. Tisztségéből való eltávolítása után Andrássy Árpád azonnal pert indított. 2004. december 14-én a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hozott, amellyel visszahelyezték őt állásába. Az ítéletet azonban Somesan Stefan, a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője nem volt hajlandó végrehajtani, és megfellebbezte azt. A marosvásárhelyi Táblabíróság március 15-én tárgyalta újra az ügyet, melyen elutasította a tanfelügyelőség megalapozatlan fellebbezését és 5 millió lej perköltség kifizetésére kötelezte. Kincses Előd, Andrássy Árpád ügyvédje szerint, nemzeti ünnepünk szellemiségéhez méltó ítélet született, és védencét azonnali hatállyal vissza kell helyezni tisztségébe. /(mezey): Andrássy Árpádot visszahelyezik igazgatói tisztségébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2005. április 18.
Több mint ezerötszázan tüntettek április 17-én, vasárnap egy bírósági ítélet miatt, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai középiskola visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A Bolyai Farkas Líceum épülete előtti egyórás tiltakozást a református egyház tíz marosvásárhelyi parókiája szervezte. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. A tiltakozók „Visszakérjük iskoláinkat”, „Magyar Református Kollégium 1557-2005”, „Total Restitutio” és „Restitutio in integrum” feliratú táblákat tartottak, zsoltárokat és a magyar himnuszt énekelték. A tüntetésen román és magyar nyelven felolvasták az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői – Papp Géza, Tonk István, Ötvös József és Szász Zoltán – által aláírt tiltakozást a marosvásárhelyi polgármester túlkapásai ellen az ingatlannal, és az épület visszaszolgáltatásának rosszindulatú akadályozásával kapcsolatban. A református egyház sérelmezi, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egy hónappal korábban helyt adott Dorin Florea polgármester fellebbezésének, amelyet a Bolyai líceum visszaszolgáltatásáról hozott határozat ellen nyújtott be. /Zsoltárral és felvonulással az iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Marosvásárhelyen április 17-én a református egyház kezdeményezte zsoltáros tüntetéstől testületileg távol tartották magukat az RMDSZ politikusai. Azok a politikusok, akik a választási kampány alatt minden egyházi harangkongatás után az első padsorban ültek. Hiányoztak az RMDSZ-es tanácstagok is. Azok, akiket a polgármester semmibe vett, nevükben, de a megkerülésükkel pert indított és nyert a kormány döntése ellen. A három, újraállamosítás előtt álló marosvásárhelyi felekezeti iskola ügye nemcsak az egyházak ügye, hangsúlyozta a lap munkatársa. /Szucher Ervin: Tanácstalanul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2005. április 28.
Romániában is virágzik az emberkereskedelem, feltehetően Maros megyében is, bár a hatóságok erről nem nyilatkoztak. Ez a megyében is gond, erre lehetett következtetni abból, hogy Marosvásárhelyen a Táblabíróság szemináriumot szervezett az emberkereskedelemmel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Romániában is virágzik az emberkereskedelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2006. december 14.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon semmisnek nyilvánította Szász Jenő polgármester egy személyben meghozott az Urbana Rt. ama közgyűlési határozatát, mellyel módosította a cég alapító okiratát, illetve megváltoztatta a vezetőség személyi összetételét. Ennek értelmében azok a rendelkezések is semmissé válhatnak, melyeket az új vezetőség hozott meg, beleértve a magyarországi szolgáltatókkal kötött szerződéseket is. Az ügy a Marosvásárhelyi Táblabíróságon folytatódik. A városvezetőnek az Urbana Rt. közgyűlésére vonatkozó határozatait két egykori tanácsos, az RMDSZ frakciójának vezetője, Borbáth István, valamint Biró Enikő támadta meg. /Szász Emese: Ítélet Urbana-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
2007. március 30.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság március 29-én semmissé nyilvánította a Megyei Törvényszék Kossuth utca ügyében hozott határozatát, ugyanakkor elrendelte az ügy újratárgyalását alapfokon. Kerekes Károly elmondta, nem kommentálja a bírák döntését, amíg nem kapja meg a végzés indoklását. /Antalfi Imola: Újratárgyalják a Kossuth utca ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. április 6.
Végleges ítéletében eltiltotta a Legfelsőbb Bíróság a szárnyas jelkép, a Kriterion Könyvkiadó jelképének használatától a Pallas–Akadémia és a Polis Kiadót. Döntésével a bíróság hatéves pereskedés végére tett pontot, amelyet 2001-ben indított a Kriterion. Az időközben Bukarestből Kolozsvárra költözött Kriterion keresetét a Hargita megyei törvényszék és a marosvásárhelyi ítélőtábla egyaránt elutasította, sőt a felperes a Legfelsőbb Bíróság által elrendelt perújrafelvételen is veszített alapfokon. Nemrég hozott ítéletében azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a Pallas és a Polis megsértette a Kriterionnak a jelkép kizárólagos használatára vonatkozó jogát. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Kriterion. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2007. április 19.
Harmadízben marad el a városi tanács megválasztása Székelyudvarhelyen, a marosvásárhelyi táblabíróság ugyanis április 18-i ülésén felfüggesztette az április 29-ére választásokat kiíró kormányrendeletet. A kormány képviselője jelezte, hogy élni fognak a fellebbezés lehetőségével, a választás ismételt elmaradását azonban ez már nem befolyásolhatja. Február 4-e és március 25-e után ez lett volna a harmadik alkalom, amikor képviselőtestületet választhattak volna a székelyudvarhelyiek. A város önkormányzata tavaly júniusban oszlott fel, de már 2005 decembere óta működésképtelen volt az azonos létszámú RMDSZ és polgári frakciók között kialakult patthelyzet miatt. /Kovács Csaba: Elhúzódó „urnazárás”. Székelyudvarhely – Ismét elhalasztották a választásokat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. július 26.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2008. március 3.
A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat csereháti ingatlannal kapcsolatos második fellebbezését. A jogerőssé vált ítélet értelmében érvényben marad a csereháti árvaház ingatlanjának helyzetét meghatározó ajándékozási szerződés. Az 1996-ban indított alapperben azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a koncessziós és ajándékozási szerződés semmisségét. A csereháti ügy 1993-ban kezdődött. Ekkor a székelyudvarhelyi önkormányzat elfogadta egy svájci segélyszervezet, a Basel Hilft Egyesület felajánlását, amely vállalta, hogy az udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára kisegítő iskolát építtet. Az intézmény a helybéli történelmi egyházak közös felügyelete alá került volna. A Basel Hilft nevében egy bukaresti cég, az Aris Industries Rt. járt el. 1994-ben a Basel Hilft vezetője, Cyrill Bürgell levélben közölte a város vezetésével, hogy nem az udvarhelyszéki fogyatékos gyerekek otthona lesz a csereháti épület, hanem a bukaresti görög katolikus Szeplőtelen Szív Kongregációnak adja át, akik árvaházat működtetnek majd benne. Az eredeti céloktól merőben eltérő fordulat a város etnikai összetétele megbontásának veszélyét villantotta fel Székelyudvarhelyen. Az önkormányzat peres úton igyekezett rábírni a svájciakat, illetve az Aris Rt. -t a bérbeadási feltételek, az eredeti elképzelések és a rendeltetés tiszteletben tartására, ezek kudarca után pedig a bérleti viszony felmondására – mindmáig sikertelenül. Az Aris 1996-ban a bukaresti görög katolikus apácarendnek adományozta az épületet, akik 1997-ben, az udvarhelyiek tiltakozása miatt karhatalom támogatásával vették birtokba az iskolát. – Kincses Előd ügyvéd szerint a legutóbbi fellebbezés elutasítása jogilag téves döntés volt. /Csereháti újrakezdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2008. június 30.
Az utóbbi hónapokban két per is zajlott a székelyudvarhelyi csereháti épületegyüttes évek óta húzódó ügyében. Egyikben a székelyudvarhelyi bíróságon Kincses Előd, a város ügyvédje azt kérte, hogy szüntessék meg a koncessziós szerződést, mivel a szerződés utáni összeget már régen nem fizetik a polgármesteri hivatalnak. Ha ez sikerül, akkor az elvesztett alappert is újra lehet indítani – reménykedik az ügyvéd. Ugyanakkor a marosvásárhelyi táblabíróságon az úgynevezett alapper folyik, amelyben a koncessziós és ajándékozási szerződéseket támadták meg. Itt a táblabíróság már két alkalommal a bukaresti ortodox apácák javára döntött, így a Szeplőtelen Szív Kongregáció az épület jelenlegi tulajdonosa. – A pereket folytatni kell, ehhez az újonnan alakult udvarhelyi tanácsnak meg kell újítania ügyvédi meghatalmazásomat. Írásban értesítettem őket, és várom, hogy döntsenek – közölte Kincses Előd. /M. L. F. : Kincses a tanács meghatalmazását várja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./
2008. október 28.
Október 27-én az ítélőtábla helyt adott Kincses Előd kifogásának, hogy az RMDSZ nem fellebbezhette meg a korábbi bírói ítéletet, amely szerint a független jelölt által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel. „Az RMDSZ sem politikailag, sem jogilag nem gondolta végig mindezt, sőt jogi képviselője szakmai hibát is elkövetett” – jelentette ki Kincses Előd. „Elfogadjuk a döntést, nem kommentáljuk, inkább a kampánnyal foglalkozunk” – reagált a bírói döntésre Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Kincses indulhat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ „Sajnálom, hogy a választási törvényre fittyet hányva, bizonyos RMDSZ-vezetők betegesen rettegnek a versenyhelyzettől, és semmiként nem akarják feladni a közel két évtizeddel ezelőtt megszerzett státusukat. Nem értem Markó Bélát, miért fél a választóktól, miért nem engedi, hogy majd ők döntsenek”- nyilatkozta Kincses. Politikai pályafutása során Kincses Elődöt harmadik alkalommal próbálták megakadályozni, hogy szenátori tisztségre pályázzon. 1990 tavaszán a Vatra Romaneasca emelt óvást ellene. „Akkor meglepő módon az RMDSZ nem élt a törvény adta lehetőséggel, és nem támadta meg az alapfokon hozott döntést. Így engem töröltek a lista első, és egyetlen befutó helyéről, amire Markó Béla léphetett elő” – emlékeztetett a marosvásárhelyi jogász-politikus. Kincsest rá egy évtizedre, 2000-ben az RMDSZ óvta meg, amikor függetlenként próbált versenybe szállni. Akkor azzal az ürüggyel nyújtottak be óvást Kincses Előd ellen, hogy kettős állampolgárként nem vehet részt a választásokon. „A moldovai Ilie Ilascut a románok nem óvták meg, ő bekerülhetett a parlamentbe. Annak ellenére, hogy Takács Csaba és Kelemen Atilla megígérték, hogy nem fordulnak a törvényszékhez, az RMDSZ emberei ezt mégis megtették. Nevetséges, hogy egy olyan alakulat óvott meg a kettős állampolgárságom miatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását” – tette hozzá Kincses. /Szucher Ervin: Kincses megmérkőzhet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2008. október 28.
A múlt héten elhalasztották az ítélethirdetést Marosvásárhelyen a Kossuth utca ügyében. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő emlékeztetett, az ügy évek óta húzódik. 2006 folyamán több tárgyalásra került sor, 2006 végén egy bírónő helyt adott a kontesztálók beadványának. Ezt követte az RMDSZ fellebbezése az ítélőtáblánál, ahol kedvező ítélet született, de időközben azt megtámadták. Minden tárgyaláson sértegették Kerekes Károlyt: nincs semmi keresnivalója itt, jobban tenné, ha Magyarországon védené a Kossuth-ügyet. Azt is mondták, hogy az RMDSZ a román nemzetállam egységére tör, a román nép ellensége. Elhangzott, hogy a marosvásárhelyi magyarság gőgös, összeférhetetlen nép, amely elnyomja, megalázza a románságot. Elhangzott az a magyarságot sértő kijelentés, hogy a magyarság mindig bűnös volt a történelem folyamán, hogy a románságnak ősellensége, hogy szentségtörés Kossuthról utcát elnevezni. A bírónő nem állította le Sabaut, az ilyen sértéseket. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Durva politikai támadások célpontja voltam. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2009. március 6.
Semmisnek nyilvánította a törvényszék március 5-én azt a helyi tanácsi határozatot, amely értelmében március 15-én népszavazást tartottak volna Csíkszeredában. A határozatot a prefektusi hivatal támadta meg a közigazgatási bíróságon, a törvényszéki döntés alapján a határozat érvényét vesztette. A végzés nem jogerős, megfellebbezhető, de szinte kizárt, hogy március 15-ig a Marosvásárhelyi Táblabíróság megváltoztatja az alapfokú döntést. A törvényszék korábban a székelyudvarhelyi tanács hasonló értelmű határozatát is semmisnek nyilvánította. /Elmarad az autonómia-népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2009. augusztus 20.
A Székelyudvarhely szomszédságában lévő Fenyéden vagy Máréfalván a porták előtt halmozódik a szemét. A hulladékszállítás ára miatt kialakult vitát az AVE Hargita megoldotta: két hete nem szállítja el tizenkét udvarhelyszéki község hulladékát, mert az önkormányzatok nem fogadták el a cég által ultimátumként benyújtott, megemelt árakat. A polgármesterek egyoldalú szerződésszegésért beperelték az AVE-t, de Csíkszeredában elveszítették a pert, másodfokon a marosvásárhelyi táblabíróság hozhat végleges ítéletet. A hatályos ítéletig az önkormányzatok új szolgáltatóval sem szerződhetnek. /Kovács Csaba: Tornyosuló szeméthalmok Udvarhelyszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2009. október 1.
Részrehajlás megalapozott gyanúja miatt Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselő kérte a Kossuth utca perének áthelyezését a Marosvásárhelyi Táblabíróságról egy másik bíróságra. Kerekes Károly azzal indokolta kérését, hogy a per alatt a helyi tanácsosokat durva sajtótámadások érték, az etnikumközi kapcsolatok feszültté váltak és mindez a bírák pártatlanságát veszélyezteti. /A Kossuth-per áthelyezését kérte Kerekes Károly. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
2009. október 21.
Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2009. december 16.
Az igazságszolgáltatás transzparenciájának hatékonnyá tétele elnevezésű rendezvénysorozat második találkozóját szervezték meg december 15-én a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. A jelenlegi romániai törvénykezés még mindig nem áll összhangban a Európai Emberjogi Bíróság /CEDO/ elveivel, a bíróságok képtelenek elfogadható idő alatt ítélkezni: a perek évekig húzódnak, ami miatt alapvető emberi jogok sérülnek. Románia ma sem kártalanítja megfelelő módon azokat az egykori ingatlantulajdonosokat, akiket az állam annak idején törvénytelenül megfosztott tulajdonuktól. /Antalfi Imola: Románia ma sem kártalanítja megfelelően az egykori ingatlantulajdonosokat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
